Nikit és Zolit két éve ismertem meg. Párkapcsolati problémáikat szerették volna megoldani a segítségemmel. Szerették egymást, de elakadtak pár kérdésben. Azokat a problémákat átbeszéltük, megoldották őket. Ma viszont sokkal súlyosabb helyzetben vannak, és én kevés vagyok, hogy segítsek nekik. Befurakodott az életükbe a legaljasabb betolakodó: a rák.
Zoli ma már 4 gyermekes apuka, egy nagy iskolás kislány, egy totyogó lányka és két féléves ikerfiú édesapja. Niki egy határozott, csupaszív, nyüzsgő anyuka és ápolónő. Párkapcsolati nehézségeiket már megoldották, akár boldogan is élhetnének, de az élet közbeszólt: „Zoli 2019. áprilisa óta küzd kiújult ritka nyirokrákbetegséggel (Non-Hodgkin limfóma, PMBCL). A betegsége gyógyítása őssejt terápiával lett volna itthon kivitelezhető, de ahhoz tumormentes állapotba kellett volna kerülnie, ami sajnos nem sikerült. Négy különböző kemoterápián és immunterápián van túl, melyek egyike sem volt eredményes. A magyarországi gyógyítási lehetőségek elfogytak, itthon már nem tudják megmenteni. Európa több országában azonban már elérhető egy 2017-ben engedélyezett terápia (CAR-T Cell, Novartis), mely jó eséllyel megmentheti őt. Münchenben megkaphatja a kezelést, de ennek teljes költségét előre ki kell fizetni. Zoli megmentéséhez 250 millió forintra van szükség.” – írja Niki az általa létrehozott Facebook csoportban.
Az utóbbi hónapokban egyre több magánszemélyek által útjára indított kezdeményezéssel találkozhattunk, amelyek súlyos beteg – főleg gyerekek – részére gyűjtöttek külföldi terápiára nagy összegeket, sok esetben sikerrel. Nagyszerű, hogy így össze tudnak fogni az emberek, hogy segítsenek másokon, akár idegeneken is. Persze, lehetne számonkérni, szidni a „rendszert”, mert az is kétségtelenül nagyszerű lenne, ha volna mód állami összefogásra, támogatásra is, ha önhibáján kívül kerül ilyen nehéz helyzetbe egy család. Hiszen a gyermekeket sokszor még két fiatal és egészséges szülő számára is nagy feladat felnevelni. Megoldás lehetne az is, ha nagyobb „divat” lenne Magyarországon, hogy a szupergazdag emberek kiállnak a segítségre szorulók mellett, nyilvánosan, másokat is erre buzdítva, példaképet állítva.
Remélhetőleg hamarosan ezt a pozitív változást is megtapasztaljuk, de addig is fogjunk össze és mutassunk példát MI, akik olyan szerencsések vagyunk, hogy a legnagyobb problémánk így karácsony előtt, hogy igazi vagy műfenyőt állítsunk, hogy lebeszéljük a gyereket a sokadik kínai, műanyag játékról vagy hogy azon gondolkodjunk, ciki-e, ha nem saját magunk sütjük a bejglit.
Idén adjunk emberséget, törődést, reményt, szeretetet! Én már elutaltam a támogatásomat. Kérem, aki tud, csatlakozzon és segítsen, hogy összegyűlhessen az összeg, ami reményt ad a gyógyulásra, reményt arra, hogy a 4 gyerek az édesapjával nőjön fel! Legyen valami jó Zoliék minden napjában:
„Amikor a kemo után megkérdezik, hogy hogy vagyok, nehéz erre mit felelni, az igaz válasz az, hogy szarul és semmihez sincs kedvem, még létezni is fáj. Aztán ez a napokkal együtt múlik, és ahogy érik az embert az élmények, újra visszatér az életbe. És amint megvan az élet ritmusa, újra érzi, hogy érdemes élnie és érdemes újra küzdeni az életéért.
Az hiszem a betegektől nem jó kérdés a hogy vagy. Senki sem szereti azt válaszolni, hogy rosszul, reményvesztetten, elegem van mindenből, a másik meg pláne nem ezt akarja hallani. Talán jobb kérdés, hogy mi volt a legjobb, ami történt veled az elmúlt 24 órában vagy az elmúlt napokban. Mert a jót én szívesebben osztom meg, mint a rosszat és a másik fél is szívesebben hallgatja. Ráadásul azért egy nap alatt csak történik valami jó is az emberrel.” Részlet Zoli online naplójából, amit itt olvashattok: https://legyozleknhl.home.blog/
Támogatásodat ide tudod utalni:
Alapítvány neve: Itthon-Otthon Alapítvány
Magnet Banknál vezetett számlaszám: 16200223-10054653
Külföldről: HU80 1620 0223 1005 4653 0000 0000
SWIFT kód: HBWEHUHB
Megjegyzés: Zoli
Varga Szilvia Edit
Mediátor, coach, erőszakmentes kommunikáció szakértő, aggódó anyuka
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: