Felvilágosít(s)unk?!

• Varga Szilvia Mediátor
• 2019-01-17

Hogy kell jól csókolózni? Mikor ciki, ha még szűz valaki? Muszáj védekeznünk? Kivel lehet egyáltalán megbeszélni ezeket?

A 16 év feletti tinik fele már él nemi életet, de nagy részük nem védekezik sem a betegségek, sem a terhesség ellen, és ehhez szüleitől sem kap támogatást! 9 alapvető tanács arról, mi mindent tehetünk, hogy gyermekünk szexuális téren (is) egészséges tini és felnőtt legyen és hasznos gondolatok szülőknek arról, miért, hogyan és mikor világosítsunk fel?

Ha azt gondoljuk, hogy ezek a kérdések csak 18 éven felüli gyerekeink fejében kavarognak, és reméljük, hogy tőlünk, szülőktől keresik rájuk a választ, nagyot tévedhetünk. Közhelynek tűnhet, de igaz, hogy a mai gyerekek sokkal hamarabb kezdenek el érdeklődni a szex iránt, mint korábban. Ennek talán leginkább az az oka, hogy már a reklámokból is sugárzik a szexualitás, és az okos kütyükön egy egyszerű rákereséssel rengeteg információhoz juthatnak a netről. Hogyan támogassa a szülő a gyereket a szexuális érés folyamatában? 

Jöjjön elöljáróban néhány kutatási eredmény az NRC piackutató cég 500 fő, 16-25 év közötti magyar fiatal körében elvégzett felméréséből (2016. május):

• 16 éves kor felett a megkérdezettek fele már él szexuális életet.
• Minden második családban tabutéma a szexualitás.
• A tinédzser lányok fele nem védekezik az első együttlétkor.
• A 16-25 év közöttiek negyede még nem használt semmilyen védekezési eszközt.
• Minden negyedik 25 év alatti fiatal úgy hiszi, a szexuális úton terjedő betegségek csak nemi aktus útján fertőznek.
• A magyar szülőknek csak egy tizede támogatja tinédzser gyermeke fogamzásgátlását, így a fiatalok sokszor a sürgősségi megoldásokat részesítik előnyben, melyeknek nagy az egészségügyi kockázata.

Mit tehetünk, hogy a gyerekünk olyan tájékoztatást kapjon, ami jó neki?

Először is mutassunk példát már egész kicsi kortól. Sokan gondolják úgy, hogy ha a gyerek megkapja a kellő gondoskodást, szeretetet a szüleitől, akkor az már épp elég ahhoz, hogy egészséges felnőtté váljon, aki egészséges párkapcsolatot tud létesíteni. De ez sajnos kevés. Ha a gyerek nem tapasztalja meg, hogy a szülők harmóniában állnak párjuk és saját maguk szexualitásával, az intimitás megélésével és kifejezésével, akkor ők sem tudják majd, hogyan álljanak ezekhez a kérdésekhez. Egyszerűen lefordítva, ha a szülők között nincs érintés, ölelés, akár még finom célozgatások, simogatások is, a gyerek nem tapasztalja meg, hogy egy párkapcsolatban hogyan éljük meg az intimitást.

Ha még emellett leginkább a tiltásokról, a veszélyekről, a rossz tapasztalatokról beszélnek otthon, akkor a tini nem tud felszabadult, örömet adó és azt befogadni is képes partner lenni. Szorongással, szégyenérzettel fogja eltölteni már a téma is, nemhogy maga a szex. Persze az fontos, hogy a gyerek ne legyen tanúja saját szülei szexuális életének, de ugyanennyire fontos, hogy halljon a gyerek pozitívumokat is, hogy kialakíthasson pozitív képet a szexualitásról.

 hogy tapasztalja meg, hogy ha vannak otthon bajok az intimitás terén, ezeken a szülők egymás (meg)bántása nélkül igyekeznek úrrá lenni, megbeszélni a konfliktust, és megegyezésre jutni.

Hogyan és mikor világosítsuk fel a gyerekeket?

A nemiséggel, a szexszel kapcsolatos témákról a legtöbb tini felnőttek előtt nem szívesen beszél. Különösen akkor jellemző ez, ha a szülők saját maguk is feszengenek a témától, ill. nehezen élik meg az intimitást párjukkal. Ha a szülő már attól zavarba jött, hogy óvodás gyermeke az oviból hazajövet azt mesélte, hogy a „fiúknak kukijuk van, a lányoknak puncijuk”, és még el is meséli, hogy ezt hogy derítette ki az oviban, akkor várhatóan nem vagy nagyon nehezen tudja majd rávenni magát arra, hogy felvilágosítsa a gyermekét. Ekkor valószínűleg haszontalan és kényelmetlen lesz az a bizonyos „nagy beszélgetés” – zárójelben itt jegyezném meg, hogy nem is egy nagy beszélgetés kellene, ennél fontosabb, hogy a gyerek érezze, bármikor bármit kérdezhet félelem és szégyenérzet nélkül.

Nem elegendő tehát, ha egyszer leülünk beszélni a gyerekkel a méhecskékről és virágokról, már egészen pici, akár óvodás kortól éreznie kell a gyereknek, hogy nyitottak vagyunk a kérdéseire, és támogatjuk a kíváncsiságát.

Ha a szülő úgy érzi, nem tudja ezt megadni a gyermeknek, már azzal óriási lépést tesz, ha ezt felismerve más eszközöket keres. Segíthet egy olyan felnőtt, akiben mind a szülő, mind a gyerek megbízik. Egy nagynéni, nagybácsi, felnőtt barát, esetleg nagyobb korkülönbség esetén akár nagyobb testvér, akihez a kényes kérdéseivel bátran fordulhat. Nagyszerű könyveket is lehet már a témában találni, ill. erre szakosodott honlapokat, mint amilyen a Yelon oldala és applikációja, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány gondozásában.

Ha magáról a szexről nem tud a szülő könnyedén beszélgetni, akkor is sok mindent tehet a gyermek egészséges szexuális fejlődéséért.

1. Fontos megóvni őt a korának, érettségének nem megfelelő tartalmak káros hatásaitól.
   
   Erre már számos nagyszerű szűrőprogramot és applikációt találhatunk.
   
   Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE) oldala 
   
   Így adj táblagépet a gyereked kezébe 
2. Ha a gyerek olyasmit tapasztal, ami zavarja vagy zavarba hozza őt, kell legyen egy felnőtt, akinek elmondhatja ezt. Magyarázat nélkül ezek a helyzetek a gyerekben félelmet és félreértéseket kelthetnek.
3. Figyeljünk arra, hogy a sok szexuális inger mellett a gyerek meg tudjon mindaddig gyerek maradni, amíg éretlen a szexre. Ne akarjon csak a haverok vagy a TV-ben látottak miatt túl hamar nővé vagy férfivá válni.
4. Persze a kamaszkori fizikai változásokat nem időzíthetjük, de ha ezeket ő kellemetlenül éli meg, segítsünk neki. Pl. ha a serdülő lányunk melltartót szeretne viselni a tornaórán, akkor vegyünk neki. Ha a kiskamasz fiunk bővebb alsónadrágot vagy pizsamát szeretne, hogy elrejthesse a reggeli spontán erekcióját, akkor ezt fogadjuk el. Ha észrevesszük az ágyneműn/pizsamán a fiunk spontán (vagy nem spontán) magömlését, ne szégyenítsük meg, hisz ez természetes velejárója a férfivá érésének.
5. Lányoknál nagy teher tud lenni az első menstruáció, különösen, ha nem otthon éli át a gyermek. Már 10-11 éves kortól készítsük fel erre kislányunkat, és az iskolába is vigyen mindig magával egy tisztasági betétet. Ha a suliban jön meg az első vérzése, tudassuk vele, hogy nyugodtan hívjon fel minket, és jöjjön haza, jelentsen beteget.
6. Ha a gyerek eddig gond nélkül fürdött a jelenlétünkben vagy együtt a kistestvérével, de egyszer csak már kellemetlennek érzi ezt, akkor ezt fogadjuk el.
7. Ha a gyermeket szexuális zaklatás éri, vagy „csak” szexuális vágyat ébreszt valakiben, akkor első lépésként hallgassuk meg, ne hibáztassuk és higgyünk neki. Ezt kell intézkedéseknek követniük az eset súlyosságától függően. 
8. A szülő feladata, hogy egy gyerek ismerje a higiénia jelentőségét,
9. ill. el tudja kerülni a nem kívánt terhességet, ismerje a nemi úton terjedő betegségeket és azok kivédésének módszereit.

A szülők mellett támogatást adhat az iskola is a felvilágosításban. Minden iskolában tartanak felvilágosító órákat, de a legtöbb helyen még mindig csak addig jutnak el, hogy végigveszik a férfi és női nemi jellegeket, és azok biológiai működését. A szexhez, intimitáshoz kapcsolódó érzelmi, lelki kérdéseket, vívódásokat, amik a kamasz fejekben kavarognak, általában már nincs mód és idő megbeszélni. Persze erre is találunk ellenpéldákat, és közösségi törekvéseket. Az MFM projekt például arra vállalkozott, hogy szemléletes, ugyanakkor élményszerű „show”-ban avassa be a gyerekeket a test rejtelmeibe. Iskoláknak, de iskolán kívüli csoportoknak is szerveznek felvilágosító foglalkozásokat.  

Szintén mind iskolai csoportoknak, mind családoknak érdemes ellátogatniuk a Csodák Palotájába, ahol a Születés világa attrakció végigkíséri a látogatókat a megtermékenyítéstől a születésig, egy interaktív kiállítás segítségével.

Varga Szilvia,

mediátor